Egressy Béni  
(1814-1851)  

zeneszerző, szövegkönyv és színműíró, fordító  

 

Eredetileg egresi Galambos Benjámin. 1814. április 21-én született. Református lelkész édesapja ismertette meg a zene szépségével. A híres sárospataki református kollégium elvégzését követően egy ideig tanítói állást töltött be. Miután érdeklődése a színészet felé fordult, a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, majd Budán játszott. A Pesti Magyar Színház megnyitása őt is lelkesedéssel töltötte el, mint oly sok magyar színészt. Le is szerződött a társulathoz 1837-ben. Volt kórista, prózai és énekes színész. Tudását folyamatosan gyarapította: komolyabb zenei tanulmányokat folytatott, zeneelmélettel foglalkozott, nyelveket tanult, hangját pedig még Itáliában is képezte. A Nemzeti Színházban bariton szerepeket játszott.

1840-től rendszeresen komponált. Petőfi-verseket is megzenésített. Termékeny dalszerzőnek bizonyult. Pályaművével elnyerte a Szózat megzenésítésére kiírt pályadíjat. Nemcsak fordított színdarabokat és zenés darabokat, hanem ő maga is írt librettókat. Erkel Ferenc Egressy szövegkönyveihez komponálta Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán című operáit.

Egressí Béni harcolt az 1848-49-es szabadságharcban. A kápolnai csatában megsebesült. Komáromi tartózkodása alatt komponálta 1849-ben a Klapka-indulót, amihez később Thaly Kálmán írt szöveget. (Ma "Föl, föl vitézek…" kezdetű szöveggel énekeljük.) A szabadságharc leverését követően a Nemzeti Színházban folytatta sokrétű művészeti tevékenységét.

Kísérőzenét komponált – többek közt – Jósika, Doppler, Szigligeti műveihez. Közkedvelt színházi darab volt Két Sobri című megzenésített népszínműve. Igen gazdag dallamvilágából merített Liszt Ferenc is (X. és XII.) magyar rapszódiái megkomponálásakor.

Az elhatalmasodó tüdőbetegség egy gazdag életút végét jelentette. Egressy Béni 1851-ben 37 éves korában hunyt el Pesten.

www.filharmonia.com

© 2002–2012 filharmonia.com